HHelyszín

Az agrosz görög szó, amely alapvetően mezőt, szántóföldet, városon kívüli területet, határt, illetve tanyát, majorságot jelent.

Az Újszövetségben közel negyvenszer fordul elő, az Ószövetség görög fordítását is számba véve pedig kétszáz hatvan alkalommal. Az agrosz héber megfelelője a száde, melynek jelentése úgyszintén: síkság, mező, szántóföld, határ, táj, vidék.

Az ősatyák mindig valamilyen módon a mezőhöz kötődtek, de az Ószövetségben a mezőhöz kapcsolódik számos Isten által Izraelnek adott ünnep (pl. hetek ünnepe, szombatév, jubileum) is.

A mózesi törvény számos további rendelete foglalkozik a mezővel (pl. a mező terméséből tizedet kellett adni az Úrnak; a mező szélét nem szabadott learatni, hogy az a szegényeknek, árváknak eledelt biztosítson stb.), s Ruth – erősen Messiás-centrikus – könyvének eseményei is tulajdonképpen egy mezőn játszódnak.

Isten áldása és átka mutatkozik meg abban, hogy az ember mezeje, szántóföldje termő, avagy terméketlen állapotban van-e. A mező virágzása, a szántóföld bőséges termése az Istennek való engedelmesség, Isten beszéde megcselekvésének függvénye. De maga az ember, emberi élet is többször van a mező füvéhez hasonlítva.

Az Újszövetségben Jézus betegeket gyógyít a majorságban, míg a jövő felől, anyagi javak felől való aggodalmaskodással szemben azt tanácsolja, hogy vegyük szemügyre a mező virágait, hogy bár nem dolgoznak, Isten mégis gyönyörű „ruhába“ öltözteti őket. Mennyivel inkább így fog bánni velünk, akik ráadásul még dolgozunk is!

Jézusnak a mennyek királyságáról szóló számos példázata is az agrosszal kapcsolatos: így a szántóföldbe – mely itt a világ szimbóluma – vetett jó és mérgezett mag; a mustármag; vagy a mezőn elrejtett kincs példázata. De az Evangélium arról is beszámol, hogy feltámadása után Jézus egy alkalommal akkor jelent meg a tanítványainak, mikor azok épp a mezőre mentek.

Az Újszövetségben a görög agrosz szó több kifejezésben is feltűnik, ezek közül talán a legérdekesebb az agrüpneó ige és az agrüpnia főnév, mely a mezőn-alvást, a szabadban való alvást jelenti, ami rendkívüli, minden apró rezdülésre reagálni képes éberséget követel meg, hiszen az emberre éjjel a mezőn veszélyek leselkednek, életének megmentése érdekében nem eshet mély álomba. Ez a kifejezés szerepel például a következő helyeken: „Vigyázzatok, legyetek éberek, mert nem tudjátok, mikor jön el a kijelölt idő!“ (Mk 13:33, SZPA ford.), vagy „Minden időszakban éberen virrasszatok, és könyörögjetek, hogy legyen erőtök felülkerekedni és megmenekülni mindazoktól, amik történni fognak, és megállhassatok az Emberfia előtt!“ (Lk 21:36, SZPA ford.)

(Finta Szilvia összeállítása)

"Nekem talán nem is hiszi el a világ, talán rajongásnak, talán magyar vérmességnek tulajdonítja véleményemet. Majd megmutatja a jövő. Az a meszes-györöki fok, ahol engem megállított az ámulat, egykor s talán nemsokára a világ összes mívelt ifjainak s hölgyeinek gyülekezőpontja lesz. Csak fedezzék föl egyszer." (Eötvös Károly, Balatoni utazás)
Ahogy Eötvös Károly is írja Balatoni utazás című könyvében a Tapolcai-medencében található Szent György-hegy és környezete hazánk egyik legszebb tájegysége. Itt található Kisapáti, a Szent György-hegytől keletre elterülve.

Ebben az évben az Ifjúsági Konferencia itt, a Kisapátiban található Agrosz Rendezvényközpontban lesz, amely mára a gyülekezet többfunkciós rendezvényközpontjává vált.

A beruházás célja egy olyan központ létrehozása, amely a gyülekezet minden tagja számára teret ad fizikai és szellemi feltöltődésre, valamint konferenciák és értekezletek megtartására. A beruházásról és annak céljairól további részleteket egy korábban megjelent cikkben olvashatsz.

Egy új helyszín sok változást hoz a résztvevők és a szervezők életében is. Kérjük, ezt vegyétek figyelembe az egész konferencia alatt.

A korábbi évekkel ellentétben idén mindenki együtt, a konferencia teremben és annak sátorral történő kibővítésében fogja tudja hallgatni a tanításokat.

Térkép a fontosabb helyszínekről.

 

A Diska majorról, amely a Diskay család tulajdonába tartozott, már a 18. század második felétől jelentek meg feljegyzések. A nemesi családnak a Diska gazdaság mellett több birtoka is volt a Balaton környékén, mint például Zánkán és Kővágóörsön. A török időszak alatt szinte teljesen lepusztult és elnéptelenedett vidéket igyekeztek a földesurak újra felvirágoztatni. Legfőképpen Zánkára, de a környező falvakba is új honfoglalókat igyekeztek betelepíteni. A helyreállítási folyamatok felgyorsítása érdekében Zánka földesurai törekedtek arra, hogy kedvező feltételeket tudjanak ajánlani az új német református telepeseknek, így 1736. július 2-án Diskay Ádámnak és Sebestyén Ádámnak sikerült megkötniük az újratelepítési szerződést a német telepesekkel.

A 19. században a Diskay nemesek idejük nagy részét többnyire vidéken töltötték az állattenyésztés és az uradalmi gazdaság hatékony működtetése érdekében. Aktívan tevékenykedtek és építették a helyi közösség életét, nagy befolyással voltak a környékbeli táj jellegének formálására is. A majorfejlesztés és a gazdaságban történő innovációk következtében sikerült felvirágoztatni a környéket. Ekkor, az 1800-as évek első felében terjedt el Répa Rozi és Sobri Jóska híres legendája. A történetnek Eötvös Károly az Utazás a Balaton körül című művében egy külön fejezetet szánt, amelyet Répa Rozi bátyja, Répa Ferkó elbeszélése alapján jegyzett fel. A Répa testvérek nagyon szegény zsellérgyerekek voltak, ezért elszegődtek több helyre is szolgálni. Répa Rozi a Diskay uraság malmában a molnármesternél kezdett el dolgozni.

Az idő múltával az uraság egyik rokona szemet vetett Rozira, aki egyszer önvédelemből úgy ellökte magától az urat, hogy az a fogaskerékhez esett. Az eset nagy felháborodást váltott ki, úgyhogy Répa Rozinak még aznap este menekülnie kellett. A Szent György-hegy lábánál található Üreglyuk csárdában a helyet üzemeltető zsidó házaspár fogadta be. Az este Répa Rozi számára viszont még nem ért véget, hiszen pár óra múlva megjelent a csárdában a hírhedt betyárvezér, Sobri Jóska, aki a seregével híres, rajtaütésszerű rablótámadásokat hajtott végre. Sobri biztosította a lányt, hogy nem kell félnie tőle. Sobri Jóska annyira megkedvelte Répa Rozit, hogy még aznap este magához hívta két legényét, Mógort és Fűmagot és utasította őket, hogy menjenek át a Diskay majorba és az uraság azonnal írjon egy bocsánatkérő levelet a lánynak. Diskay úr el is küldte a levelet. Répa Rozi másnap már hajnalban felkelt és Sobri Jóska az udvaron várta a levéllel. A lány szemei könnybe lábadtak, amint elolvasta a Diskay uraság levelét. Sobri Jóska nem is tétovázott, hanem egyből meg is kérte a lány kezét és közben azt is tudatta Rozival, hogy az esküvőt csak azután tarthatják meg, miután már véget értek az üldözések, amikbe Sobri a banditatevékenysége során keveredett. Répa Rozi igent mondott.

Ezután a Billege csárdába költözött, ahol Sobri rendszeresen meglátogatta és nagyon nagy tisztelettel bánt a lánnyal, olyannyira, hogy még a környékbeli urak is elmentek Tapolcáról, Badacsonyból, Keszthelyről és Halápról, hogy beszélgethessenek Répa Rozival.

Egyszer aztán Sobri Jóska nyomtalanul eltűnt. A környéken olyan hírek kezdtek elterjedni, hogy elkapták és megölték, az Alföldön gazdag számadó lett, Amerikában gyógyszerészként dolgozik. A legendának olyan variációja is szárnyra kapott, hogy Sobri igazából Vay Károly gróf volt, aki a pazarló életmódja miatt elszegényedett, majd eltűnt és egy időre banditának állt. Majd miután megunta ezt az életformát, meggazdagodva hazatért. Bármi is történt Sobri Jóskával, Répa Rozi nem akarta elhinni, hogy csak úgy egyszerűen eltűnt, ezért útnak indult, hogy megkeresse a vőlegényét… ezután a Diskay major környékén nem hallottak róla többet. Sobri Jóska híres dunántúli rablásairól még németül és franciául is jelentek meg művek.

Levéltári feljegyzések alapján a Diskay család két másik kiemelkedő tagjáról is találhatunk adatokat. Diskay Jonatán 1831-1834-ig és Diskay Lajos 1844-1849-ig alszolgabírókként, vagyis a tapolcai járás első tisztviselőjének a helyetteseiként aktív közigazgatási szerepet vállaltak a közéletben.

1848 után a nagybirtokokra a jobbágyfelszabadítás és az ősiség eltörlése következtében, valamint a kapitalizáció eredményeként új vásárlók jelentek meg a piacon. 1945 után a földek nagy része állami kézbe került, de a privatizáció után újra magántulajdonosok vetették az asztalra tervrajzaikat, hogy a legjobbat kihozzák az elhanyagolt majorságokból.

A major története 2015-ben újabb fordulatot vett, amikor megvásárolta a Hit Gyülekezete. Az ezt követő beruházásról a következő fülön olvashatsz.

2016-ban a Hit Gyülekezete megvásárolta a 18 hektáros Diska Majort, amely a Szent György-hegy oldalában helyezkedik el és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park része. A Hit Park építése óta ez a Gyülekezet legnagyobb beruházása, amelynek nagy lendületet adtak azok a támogatói vacsorák, amelyek bevételét a kivitelezésre fordított a Gyülekezet.

Az épületek a mezőgazdasági művelésből kivont három hektáron helyezkednek el, a maradék tizenöt hektáron legelők és szántóföldek találhatók. A 18 hektáros terület 2018 júniusában egy 11 hektáros akácerdővel bővült ki, így jelenleg majdnem 30 hektár a major teljes területe.

Németh Sándor, vezetőlelkész, már a projekt megkezdése előtt hatalmas nagy potenciált látott a területben. A beruházás elsődleges célja egy olyan multifunkcionális rendezvényközpont létrehozása, amely otthon fog adni ifjúsági és tematikus táboroknak, kihelyezett országos vezetői értekezleteknek, esküvőknek, valamint minőségi üdülésre is kiválóan alkalmas lesz.

“Igényes szellemi műhely létrehozása a tapolcai Tanúhegyek lábánál.” – Németh Sándor

A beruházásban gyülekezeti tagok százai segédkeztek, fiatalok és idősek az ország különböző pontjairól érkeztek, hogy részt vegyenek a munkában. Szűcs Ferenc, a kisapáti major projektvezetője, egy interjúban elmondta hogy a beruházási projekt az elképzeléseknél is gördülékenyebben zajlott és a külső partnerek is nagyon együttműködőek voltak. A kialakított irodák és konferenciatermek legnagyobb kihasználtsága elsősorban az Ifjúsági Konferencia alatt lesz, de a Szent Pál Akadémia egyes továbbképzései is itt kerülnek majd megrendezésre.

A hatalmas méretű legelőket az építkezés elkezdődésével már párhuzamosan különböző állatok, mint például juhok, lovak, marhák és bivalyok, kezdték el belakni. A major nem titkolt célja egyben az is, hogy a városi életből időnként kikapcsolódni vágyók számára egy aktívan működő farm bepillantást adjon egy gazdaság működésébe. A major apartmanjaiban szívesen várja a zöld övezetben kikapcsolódni vágyókat, illetve alkalmas lesz osztálykirándulások és erdei iskolák számára is. A beruházásról további részleteket a Szűcs Ferenccel készült interjúban található.

"Ott áll Szent György hegye. Néma méltósággal, fenséges nyugalommal. Ez is kúp. Ez is tűzhányó volt millió év előtt. Hatalmas vállain duzzadnak az izmok. Minden izomduzzadás óriási sziklagombolyag. Az egész hegy mégis kerek, valami csodálatos szerszámmal simára, gömbölyűre faragta az alkotás. Nem is hegy ez, hanem dombormű." (Eötvös Károly, Balatoni utazás)

A tanúhegyek keletkezése a földrajztudomány álláspontja alapján:

Évmilliókkal ezelőtt a mai Tapolcai–medence helyén szerteágazó folyók voltak találhatóak, amelyeknek kavicsos-homokos üledékük lerakódott a mai tanúhegyek területén. Az idő múltával a térséget a Tethys-óceán borította el, amelynek következtében a talaj egy agyagos és dolomitos iszapréteggel bővült. A földszerkezeti mozgások, valamint a vulkáni tevékenység hatásaként a Tapolcai-medence süllyedni kezdett, melyet ekkortájt a sós vizű Pannon-tenger öntött el. Mivel a tenger teljesen el volt zárva a többi nagy sós tengerektől, ezért idővel a vize fokozatosan kiédesedett, majd pedig az ezt kísérő száradás következtében tóvá alakult. A medence kiszáradt területein a felgyülemlett tengeri illetve tavi üledékek kiemelkedtek, majd pedig a víz és szél eróziós tevékenységé által, illetve egyéb aprózódási és mállási folyamatok eredményeképpen lekerült a laza cementális anyag a felületetekről és így látható váltak a bazalt vulkanikus képződmények, amelyeket ma tanúhegyeknek nevezünk.

Badacsony

A Badacsony növényvilága a különleges talajviszonyok miatt nagyon változatos és számos ritka növény is megtalálható itt. Az erdőkben jellemző a ciklámen és a májvirág, valamint a kőomlásokon a sziklaiternye. A tájat leginkább cseres-tölgyes és gyertyános-tölgyes erdők borítják. Az északi részen megtalálhatóak az inkább hűvösebb klímát kedvelő hársas törmeléklejtő-erdők illetve a molyhos-cseres tölgyesek. A hegy déli oldala körülbelül 280 méteres magasságig, a laza üledékes, bazalttartalmú talajnak köszönhetően, kiválóan alkalmas szőlőtermesztésre. A hegyen már a római kor óta foglalkoznak szőlőtermesztéssel és borászattal. A gabonatermés visszaesése miatt Domitianus római császár 92-ben egy rövid időre korlátozta a szőlőültetést Pannónia provinciában, de ezt végül a 3. században Probus császár feloldotta.

Szent György-hegy

A Szent György-hegy egyik jellegzetessége, hogy a vulkáni kitörések és a bazaltfolyások következtében bazaltoszlopok képződtek a hegy oldalán. Helyenként dinnyeméretű úgynevezett “bazaltbombák” is találhatóak. A szubmediterrán klíma és a talajösszetétel miatt a hegy alkalmas szőlőtermesztésre. Ezenkívül az egyik jellemző növényzete az akácerdő, illetve a pusztafüves lejtősztyeppek és az erdősztyeppek. Magyarországon egyedül a Szent György-hegyen él a cselling és a szintén ritka pikkelypáfrány, illetve a Lumnitzer-szegfű.